.::Teljesen váratlan::.5.rész

sziasztook^^talán egy kis késéssel,de megírtam végre az 5.részt*-*AmaZayn volt a múlt hetem,sokat izgultam,meg sokat nevettem,sokat hülyültem,és nem tudom..jó volt minden:DDez a hét elég pocsék eddig://a hétvégén Csurgón voltam(somogyban) és nagyon jó volt:33kivéve a szombat reggel a kórházban..://de azt a témát hagyjuk:(( tényleg bocsi hogy késtem,valakinek már azt mondtam hogy hétfőn már kint lesz,de akkor nem engedtek géphez://:))most nem írtam olyan hosszúra,de mindegy,nem is húzom tovább az időt,jó olvasást^^:DD
 

~Harry Styles~

Borzalmas alak vagyok.Szörnyen furdal bennem a bűntudat,hogy hogy lehettem képes erre.Samantha egy csodaszép lány,akibe beleszerettem.Igen,egy hét alatt.De Louis a legjobb barátom,akit sokkal régebb óta ismerek.Talán jobban tenném,ha nem jönnék össze Sam-el?De ezt nem tehetem.Én szeretem,és akarom őt.De ez egy viszonzatlan "szerelem".Louis-ra nagyon dühös vagyok,de nem kellett volna megvernem..Hogy tehettem ilyet?

Az utcán sétáltam.Nem volt merszem bemenni a kórházba,mert féltem Louis-tól.Igen,féltem.De hogy mondjam el ezt a többieknek?Ha ezt Samantha megtudná,eljátszottam volna nála azt a bizonyos második lehetőséget amit kaptam,és örökre megutálna.De inkább őszinteség,mint hogy hazudjak megint,és később kiderüljön.Így vagy úgy,de Louis nem halt meg,nem szenvedhetett maradandó károsodást,így előbb utóbb úgy is kiderülne ez az egész.Féltem.Nagyon féltem.Ideges voltam,és teljesen tehetetlen.Míg nem észreveszek magamon egy igen szokatlan dolgot.Sírok.A szívem egyre gyorsabban ver,és meg kellett állnom,hogy leüljek egy padra.Perceket töltöttem ülve,majd össze szedve magamat hazafelé indultam.Már a lakásunk bejárati ajtajánál voltam,ami nyitva volt teljesen.Egy nagy levegővétel után befáradtam.Mindenki a nappaliban ült,és meglátván engem,mindannyian felhuppantak a kanapéról,és mind körül vettek,és elleptek néhány kérdéssel.
-Harry!Minden rendben?-kérdezte Niall aggodalmasan.
-Hol van Louis?!-kérdezte Zayn,mire intettem a kezemmel,hogy hagyják abba a folyamatos kérdezősködést..Már a torkomon volt a szívem,ugyanakkor a szavak,amiket el kellett volna mondanom,de nem tettem.Felrohantam a szobámba,majd bezárkóztam jól.Az ágyamba vetettem magamat,majd belefúrtam a fejemet a párnába.
-Harry nyisd,ki mit tettél?!-kérdezte Samantha az ajtón túlról.
-Jobb lesz ha elmondod haver?!Tudjuk hogy tudsz valamit!-kiabált be Zayn,mire nem tehettem mást.Tisztázódnia kellett ennek az egésznek,ezért kinyitottam az ajtót,hogy megtudjuk beszélni.
-Tuti hogy tettél valamit!Valld be!-utasított Samantha,mire nem bírtam nem visszaszólni.Második esély,lőttek.
-Te is sok mindent tettél az elmúlt pár órában,úgyhogy nekem te ne magyarázzál,érted?!-kiabáltam vissza,majd a veszekedést folytattam vele.
-Hé,hé!-csillapított le Niall.-Most Louis a téma,nem ti ketten!Harry,hol van Louis?-kérdezte,majd mindannyian szó nélkül várták a válaszomat.
-Louis a parkban keresett..-vágtam bele egy nagy levegővétel következtén-És összefutottunk,majd..-elakadtam,mert megint egy könnycsepp folyt végig az arcomon,amit nyomban letöröltem.
-Majd?-kérdezték majdnem hogy egyszerre.Mindegyikőjük tekintetéből megállapítható volt,hogy rosszat sejtenek.
-Megvertem és elvitte a mentő.-nyögtem ki,mire mindenki lesokkolt tekintettel nézett rám.Samantha gyilkoló nézésével egyre csak fokozta bennem a félelmet.
-Te nem vagy normális te hülye vagy!Te beteg állat!-rohant felém Samantha dühösen,de Liam lefogta.
-Mi?Miért tetted ezt te nem normális?!-kérdezte Zayn idegesen.
-És be sem mentél a kórházba hozzá?-kérdezte Niall,szintén dühösen.-Rühelld most magadat!Gyertek,mi bemegyünk!-tette hozzá,majd mindannyian elindultak kifelé,engem ott hagyva.Utánuk becsaptam az ajtót,majd bezártam.Szó szerint beugrottam az ágyamba,és elfeküdtem.Szörnyen éreztem magamat.

   ~Louis Tomlinson~

 Egy kórházban ébredtem.Egy csendes,szinte hófehér szobában,ahol rajtam kívül csak egy doki volt,senki más.
-Mit keresek itt,és mik ezek a szalagok?-kérdeztem a dokit.Kicsit ideges lettem,de nem csak a szalagok miatt..
-A mentősök hoztak ide téged.Állítólag a barátod,Harry talált rád ájult állapotban.-válaszolt az orvos,amire nagyon felnéztem.Egyre csak emelkedett bennem a düh,hogy hogy lehetett képes hazudni..
-Hazudott!-vágtam rá egyből.-Ő vert meg engemet,egy lány miatt!-válaszoltam hangos hangnemmel,majd egy pillanatra elgondolkoztam.Így ahogy ezt most kimondtam,Harry-t nagyon nagy bajba kevertem.
-Igaz?-kérdezte az orvos,majd a telefonját előkészítette.
-Ő..-mondtam,majd nem tudtam tovább folytatni.Hiába voltam dühös Harry-re,a lelkem mélyén nem akartam hogy a rendőrséghez kerüljön.Sokkal tartozik még..-Nem,szerintem csak halucinálok,vagy..-mentegetőztem,majd megkönnyebbültem,amikor eltette a telefonját.Ülőhelyzetből újból fekvő helyzetbe kerültem,majd a kezeimmel az arcomat takartam,ahonnan szépen lassan lejjebb csúsztattam őket.Legszívesebben azt tenném Harry-vel,amit ő velem tett velem.De én bennem van annyi,hogy vissza tudjam magamat fogni.Így,hogy most kimentettem a rosszból elvárom tőle,hogy jóvá tegye amit tett.
-Rendben,és hogy vagy?Fáj valamid?-kérdezte,közben leült egy székre mellém.
-A fejem még fáj..És az arcom.-válaszoltam egy nagy sóhajtás után.

-Hát meg tudom érteni.Szörnyen néz ki az arcod!-mondta Dr.Sheen,akinek végre le tudtam olvasni a kitűzőjéről a nevét.Nagyon lelkesítő mondhatom..-Amikor idehoztunk téged,nagyon rossz állapotban voltál,és megállapítottuk,hogy szereztél egy kis agyrázkódást.Vagy az ütéstől,vagy pedig beverhetted a fejedet,nem tudjuk.De adok egy fejfájás elleni gyógyszert.-majd felállt,és a gyógyszeres szekrényben kutakodott.Örülök neki.

~15 perccel később~

A Dr. Sheen bent hagyott egyedül a betegszobában.A sok gyógyszer,a tiszta hófehér szín megrémített.Talán tényleg van egy kis agyrázkódásom.De legalább volt időm gondolkozni.Rájöttem,hogy én is hibás vagyok,mert beleszerettem egy lányba,akibe a legjobb barátom szerelmes.De várjunk.Akkor egyikőnk sem lehet hibás.

A gondolkozásomat félbeszakította egy ismerős hang kintről.Niall volt az,akinek a hangos nevetését akár egy kilométerről is meglehet hallani.Elmosolyodtam,majd az ajtó halkan kinyílt.Megkönnyebbültem,amikor nem csak őt láttam bejönni,hanem Samanthát,Zayn-t,és Liam-et is.De Harry sehol.

-Louis,minden rendben?-kérdezte Samantha,aki rögtön nyomott egy puszit a számra.

-Persze,azon kívül hogy mindjárt hányok.-mondtam,majd nyeltem egy nagyot.

-Durván megütött!-mondta Zayn,majd jobban szemügyre vette torz arcomat.

-Tudom..-válaszoltam,majd elfordítottam a fejemet,ami nem tett jót.Nagyon rosszul lettem.Így gyorsan felkaptam az ágyam mellett lévő lavort,majd magam elé tettem.Ki jött belőlem minden,ami csak lehetett.

-Orvost,kérem!-kiabálta Liam,majd a doki egyből be is jött,néhány asszisztensel.Forgott az egész szoba velem együtt,mint ha részeg lennék.Borzalmas érzés.Főleg amikor már nem tudod megkülönböztetni a lavort a betegágytól.

-Takarítónőt,kérem!-kiabálta szintén Liam.Elfeküdtem,majd becsuktam a szemeimet.Tovább nem emlékszem semmire.

~Amelia Valley~

Haza felé indultam a suliból.Rossz napom volt,mert az egyik órán a családról,és a családi szeretetről volt szó,amiről tudják jól,hogy számomra érzékeny téma.A lakáshoz érvén kinyitottam az ajtót,majd bementem.Szörnyű látvány fogadott.Az asztalon egy csomó üveg pia,a földön meg Harry heverészik.A pechem az volt,amikor észrevett.

-Amelia!Segíts!-utasított Harry,mire én ledobtam a táskámat.Úgy látszik sok sok mindenről lemaradtam.Nem tudtam mit tegyek,mert látszólag olyan állapotban volt,hogy nem tudtam mit tenni.

-Mit csináljak veled?!-kérdeztem,majd egy kicsit közelebb mentem hozzá.

-Feküdj le mellém te kis mókus!-mondta,majd széles mosolyra nyílt a szája.Kis mókus?

-Nem Harry,te teljesen leittad magadat!-válaszoltam neki kicsit idegesen,majd láttam hogy próbál felállni.Kezdtem félni tőle.Közelebb jött hozzám egy kicsit,míg nem neki tolt a falnak.

-A te hibád minden!Hogy Louis átvert,hogy a nővéred egy ribi!-mondta,közben össze vissza dölöngélt.

-Várj,micsoda?Miről beszélsz?-kérdeztem,majd teljesen odanyomott a falhoz,leguggolt hozzám,majd olyanokat beszélt,amiből abszolút nem értettem semmit.

-Ne mondd hogy nem tudod te kis butuska!Megkapod mindjárt a büntetésedet!-mondta,majd megfogta a ruhámat,majd feljebb akarta tolni.Várjunk,mi?Ez azt jelenti amit gondolok?De gondolkozásra nem igen jutott időm.Hiába imádom Harry-t,de ahogy Samantha mondta nekem,akik rám akarnak nyomulni,azt rúgjam meg középen.Megtettem.Harry szó szerint összeesett,én meg nem tehettem mást,minthogy kirohanok a házból.Elrejtőztem egy kis zugba,ahol biztos nem találna meg.Féltem,mert nagyon agresszív volt és nyomulós,én meg csak egy tizenegy éves lány vagyok,aki még túl fiatal ahhoz hogy ilyesmikbe belekeveredjen.Sőt,nem is érdekel még.Harry mindenhol keresett,de szerencsémre nem talált meg.
-Amelia!Amelia!-ordította Harry torka szakadtából,közben még mindig össze vissza sétált.Egy idős nénire lettem figyelmes,aki kicsit rémülten figyel Harry felé.
-Mit bámulsz öreg?-kérdezte Harry,majd odarohant a nőhöz,és lefogta.Ki kellett rohannom a zugból,mielőtt rosszat tesz vele.
-Harry engedd el!Hallasz?!-húztam el Harry-t a nénitől-Bocsánat,tudja,kicsit sokat ivott..-magyarázkodtam,miközben még mindig Harry-t fogtam.A nő elfogadta a bocsánatkérésemet,majd elment tovább.Fogalmam sem volt mit tegyek vele.Pénz meg nincs a telefonomon,hogy felhívjam Samantháékat.Nagy nehezen bevezettem Harry-t a házba.Nem szólt hozzám semmit,csak egy hirtelen mozdulattal eldőlt.Hallani lehetett ahogy a feje egy nagyot koppant a padlóba,úgyhogy szerintem egy ideig fel sem kel.Mivel túl nehéz volt,inkább otthagytam a földön és körülnéztem a kissé rendetlen nappaliban.A párnák,a pléd,és a nappali dohányzóasztalán lévő  tárgyak a földön voltak,néhány összetörve.A Whisky,és a pálinka szintúgy.Nem tudtam mit kezdjek vele.
-Harry,élsz?-kérdeztem hülyeségből Harry-t,amire tisztán tudtam hogy nem kapok választ.
-Nem.-nyögte ki,amire nagyon meglepődtem.De aztán nem érdekelt.Úgy gondoltam kitakarítok,elvégre ebben nagyon profi vagyok.
Attól tartottam,hogy elég érdekes délutánom lesz.Én és Harry egyedül ebben az elképesztő nagy lakásban.Mielőtt bárki is rosszra gondolna,nem.Ő a földön heverészett,míg én kitakarítottam az egész nappalit.Őrületes..